Döntési stratégia, mint a személyiség összetevője

A döntései stratégiánk a személyiségünk egyik karakteres jellemvonása. Két alapvető döntési megközelítés létezik Az egyik a gondolkodásra, a másik az megérzésre alapoz, s egyik sem jobb az egyik a másiknál.

A mentális funkciók közül Jung a választást, döntéshozatalt racionális funkciónak nevezte, mivel ennek során belső rendünk szerint szelektáljuk az összegyűjtött információt, azaz hozunk döntéseket ezekről.

Az itt megjelenő dichotómia a gondolkodásnak és érzésnek nevezett preferenciáké, mely alapján a döntéseket meghozzuk, s nem magának a döntésnek a meghozatalára utal.

Gondolkodásra alapozott döntés (T):

A gondolkodók a világ személytelen logikára alapozó ítészei, a hibamentes jelenségek hívei.

A hibás, vagy annak vélt valóságot – még ha olykor következetlenségekkel is – kíméletlenül kritizálják; és ezt bármikor megteszik, ha egy általuk logikai buktatónak vélt jelenséggel találkoznak.

A gondolkodó funkció kapcsolja össze az okot az okozattal, és képez logikai rendet közöttük.

Érzelmeit nem mutatja ki könnyedén, gyakran kellemetlenül érzi magát, ha mások érzelmeivel szembesül.

  • Megsértheti mások érzéseit anélkül, hogy akarná vagy akár észrevenné.
  • Szeret elemezni, logikus sorrendbe rakni dolgokat.
  • A harmónia nem sokat számít.
  • Személytelenül, érzéketlenül. hidegen dönt, néha anélkül, hogy figyelembe venné mások kívánságait.
  • Sportszeren, tisztességesen kell bánni vele.
  • Szükség esetén képes megdorgálni vagy akár elbocsátani is másokat.
  • Elemző beállítottságú – könnyen reagál mások gondolataira.
  • Általában határozott egyéniség.

Érzésekre alapozott döntés (F):

Az érző funkció a személyes vonzás és taszítás alapján működik. Az e mentális folyamat alkalmazását kedvelő személy a döntés végeredményét az emberekre tett hatásuk szerint értékeli. Az érző a személyes értékeit tekinti döntései alapjának. Jobban érdekli az ember, mint a feladat maga. Igénye a harmónia, a csatlakozás, befogadottság, az egyetértés.

  • Igencsak tudatában van mások érzéseinek.
  • Szeret kedvezni az embereknek, még kevéssé fontos dolgokban is.
  • Szereti a harmóniát. A hatékonyságát erősen zavarhatja a viszálykodás.
  • Igényli időnként a dicséretet.
  • Nem szeret kellemetlen dolgokat mondani másoknak.
  • Inkább ember-orientált – könnyebben reagál mások értékeire.
  • Hajlamos az együttérzésre.

Források:

  • A vezető személyisége – vezetői személyiségelméletek (Koronváry Péter, 2005)
  • Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) Magyarországon (dr. Erős Ilona – Jobbágy Mária)

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.